2026. január 1. napjával módosultak a cserepótló vétel szabályai

Az új szabályok szerint a kedvezmény akkor vehető igénybe, ha a magánszemély a lakásvásárlást - megelőző öt éven belül, vagy - azt követő egy éven belül értékesíti másik lakástulajdonát. A korábbi, hároméves visszatekintő időszak megszűnt.

Mi is az a cserepótló vétel kedvezmény?

Az Illetéktörvény különleges kedvezményt biztosít azon magánszemélyek számára, akik ingatlan eladását követően új lakást vásárolnak: vagyis szakszóval „cserepótló illetékkedvezmény” keretében vásárolnak lakóingatlant.

A kedvezmény lényege, hogy ha egy természetes személy az új lakás megvásárlása előtt öt éven belül, vagy azt követően egy éven belül eladja meglévő lakástulajdonát, akkor a fizetendő illeték mértéke a megvásárolt és eladott ingatlanok forgalmi értéke közötti különbség után kerül megállapításra.

Ha a vevő

• olcsóbban vásárolt, akkor az ügylet illetékmentes
• ha drágábban vett, mint eladott, akkor csak a különbözet után kell 4 % illetéket fizetnie.

FIGYELEM: Cserepótló vétel illeték-kedvezményt csak az Itv. szerint lakásnak minősülő ingatlanok kapcsán lehet érvényesíteni.

A lakástulajdon olyan ingatlant jelent, amely lakás céljára létesült, és az ingatlan- nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel szerepel. Ide tartoznak a lakások és lakóházak (a hozzá tartozó földterülettel együtt), ha azok elérik a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet van rajtuk). Nem számít lakástulajdonnak az olyan helyiség, amely a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges, például garázs, műhely vagy üzlethelyiség, de a nyaralók sem lakástulajdonok.

Fontos részletek:

• az évek számításánál a szerződéskötés napja az irányadó
• az illeték alapja a forgalmi érték, nem a vételár (bár ez a gyakorlatban gyakran azonos)

Nagyon fontos, hogy az illetékkedvezmény igénybevételét az adásvételt intéző ügyvédnek mielőbb jelezni kell az ún. B400 adatlapon:

• Múltbeli értékesítés: Ilyenkor az eladást igazoló szerződést is csatolni kell
• Jövőbeli értékesítés: Ebben az esetben az illetékkiszabás felfüggesztését kell kérni és a NAV a felfüggesztett eljárást folytatja, és csak a két lakás közötti különbözet alapján számított illetéket kell fizetni. A jövőbeli értékesítés esetén a lakásvásárlást követő 13. hónap utolsó napjáig kell a másik lakástulajdona értékesítésének tényét – a tulajdonjog ingatlan- nyilvántartási bejegyzésére alkalmas adásvételi szerződés másolatával vagy más megfelelő módon – igazolni.

Több lakás vásárlása vagy eladása esetén a NAV az egyes ingatlanok értékei közötti különbözetet vizsgálja. Az adóalap meghatározásakor csak egyetlen olyan ingatlanértékesítést lehet figyelembe venni, amely kedvezőbb illetékalapot biztosít a fizetésre kötelezett személy számára. Amennyiben további lakásvásárlások vagy eladások történtek, amelyek nem felelnek meg a kedvezmény feltételeinek, ezekre az általános illetékszabályok vonatkoznak.

Az illetékmentesség, illetve kedvezmény jelentős könnyítést jelent a legtöbb lakásvásárló számára.